A Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ közösen szervezett konferenciát március 14-én számos felszólalóval és kerekasztal-beszélgetéssel Igazságháborúk III. “Győzhet-e a szuverenitás a progresszív narratíva fölött?” címmel.

A rendezvényt megelőzően szövetségünk elnökségének három tagja – Toót-Holló Tamás elnök, dr. Mayer Erika alelnök és Szöllősi György elnökségi tag – Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója társaságában megbeszélést folytatott Tuzson Bence igazságügyi miniszter a szervezetünk előtt álló aktuális kihívásokról.

A rendezvényt megnyitó beszédében Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója kijelentette, hogy a Nyugat történelmi korszaka leáldozóban van, megszűnt keresztényinek lenni és elvesztette a keresztényi szabadság igazi jelentését is. Úgy látja viszont, hogy a liberális progresszió veszít “narratívaképző erejéből”, és egy valamiféle multipoláris világrend van kialakulóban. Ebben pedig Magyarországnak van történelmi tapasztalatai, az elmúlt minimum 500 év is arról szólt, hogy ne szippantsák fel a szuverenitásunkat a totalitárius hatalmak – olvasható az Origo tudósításában, amelyet szövetségünk március 14-én tartott rendezvényéről adtak közre. 

A főigazgató úgy látja, az elmúlt évszázad a szuverenitásért, a demokráciáért és a szabadságért folyó küzdelmekről szólt.

Az 1848-asok is a maga bírásért küzdöttek – jelentette ki Szánthó Miklós. Megjegyezte, paradox módon küzdeni kell a békéért, a szabadságért és egyetértésért, az Isten-haza-család hármasegységért pedig fel kell lépnünk.

Tuzson Bence, Magyarország igazságügyi minisztere a beszédjében felhívta arra a figyelmet, hogy azt kell megérteni, hogy 

Európa a nyugati és keleti felében az elit és a többség az máshogyan gondolkodik. 

Magyarországot pedig egy szigetként látja, amelyben a háború és a család kérdésében is másképpen gondolkodnunk mint a nyugati országok nagy részében ahol a neomarxista gondolat felerősödött. Ez pedig átlép a demokratikus szabályokon, és kényszert helyez mindazokra akik nem ugyanúgy gondolkodnak. 
A miniszter megjegyezte, az európai ember úgy gondolja, hogy övé az egy erős kultúra, amelybe nem számít, hogyha mások is belépnek. Ennek okát abban látja, hogy nekünk más történelmünk van. 

Nekünk a létünkért kellett folyamatosan megküzdenünk, ezért másképpen gondolkodunk” – mondta, hozzátéve, hogy a nyugat-európai emberek jelentős részéből hiányzik a veszélyérzet is. 

Emlékeztetett, hogy habár a nyílt társadalom elméletét Soros Györgyhöz kapcsoljuk, de az jelen volt már az első világháború idején is, amikor fel kívánták oldani és megszüntetni a nemzeteket.

A június 9-ére kitűzött európai parlamenti választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy éles küzdelmet vár, mely során az Európai Unióban két világ fog összecsapni: a szuverenista és a progresszív.  

A választás tétje tehát, hogy az unió a háború, bevándorlás és család kérdésében milyen irányt fog venni. 

Figyelmeztetett, hogy kemény küzdelem várható, “mindenki minden fegyvert fel fog sorakoztatni”, ezt a harcot pedig meg kell vívnunk ahhoz hogy a saját gondolataink tudjanak érvényesülni.  

Ezt követően Pogányi Lovas Miklós, a Központ vezető kutatójának moderálásával tartottak kerekasztal-beszélgetést az amerikai választásról Demkó Attilával, az MCC Geopolitikai Műhely vezetőjével valamint Szikra Leventével, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjével.
Arról, hogy az amerikai demokraták miért viselik nehezen, ha egy ország nem azt az utat választja ami nekik tetszik, Demkó Attila szerint az erőteljes woke-ideológia a demokrata oldal balszárnyán jelen van amely hatással van a külpolitikára is. 

Szikra Levente szerint abszurd dolog lenne, ha Joe Bident újraválasztják elnöknek, tekintve az állapotát, azonban ez a forgatókönyv nem lehetetlen. Ugyanakkor Magyarországnak gyakorlata  van abban, hogyan kell ezt kezelni, hiszen az elmúlt 14 évben csupán 4 év volt olyan amikor republikánus elnökkel kellett együttműködni. 

A konferencián felszólalt Schmidt Mária, a Terror Háza és a XXI. Század Intézet főigazgatója is, aki szerint az idei választások a demokrácia ünnepe is lehetne melyben a nép a szuverén. Azonban azt látjuk, hogy 

ehelyett ezt a választási évet a nyugati világ elitje meg akarja úszni, nincsenek viták, jövőképek ütköztetésére szolgáló fórumok. 

Továbbá nem akarják választás elé állítani a választópolgárokat sem. A jövőképek homályba maradnak, ennek oka hogy nincsenek ötletek sem. 
Arról pedig, hogy miről lenne érdemes vitázni,  többek között a következőket vetette fel:

• Mi az Európai Unió célja Oroszország legyőzésével? Milyen célt szolgál a NATO?
• Mivel váltjuk ki az orosz energiát és a velük való kereskedelmet?
• Mi lesz az EU válasza, ha az USA és Oroszország ki, illetve megegyezik a feje felett?
• Mit vár Ukrajna győzelmétől az EU? Részt kell-e vennie az ország újjáépítésében?
• Mi lesz, ha az ukrán maffia rázúdul európára?
• A békepárti unióból amely 2012-ben még megkapta a Nobel békedíjat, hogy és miért vállt háborúpárti uszítóvá? 
• Mi a migrációs stratégiája az Uniónak? Mennyi migránst akarnak még beengedni az Európai Unió területére? 
• A hazafiasságot miért rombolja és ítéli el mindenhol, miközben minden európai tisztviselő ukrán zászlókkal rohangál fel-alá? 
• Jó-e nekünk, hogy ennyi oroszellenes szankciót hoztunk? Beváltak-e, ha nem, miért nem hagyunk fel velük?
• Mi lenne Európának a helye ebben a többpólusú világban? Mik az ambíciói, céljai?

Schmidt Mária véleménye szerint az emberek nem akarják elhinni, hogy ezek a színtelen-szagtalan bürokraták képesek önálló döntéseket hozni. Válságban van az identitásunk, kultúránk és gazdaságunk. Azt gondolja, hogy a szabadságjogainkat vissza kell szerezni, vissza kell találni a keresztény értékekhez.

A következő kerekasztal-beszélgetésen Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője és Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet igazgatója vett részt. A moderátor Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője volt. 

Az államtitkár kijelentette, vannak ugyan viták, de azoknak olyan keretezéseik vannak amely egy balliberális dobozban zajlik le, ami pedig ezen kívül van annak nincs helye, így pedig a párbeszéd kultúrája kiveszőben van. Egy erkölcsi és döntéshozatali válság van, de attól még az Unióban van a helyünk. Kiemelte, a versenyképesség helyreállításáról a magyar uniós elnökség során is sokat fognak beszélni.

Bauer Bence szerint az európai kormányok nem a lakosság véleményét képviselik, így sokaknak ébresztő lesz a választási eredmény.

Erdélyi Rezső Krisztián rámutatott, hogy a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy ki akarják húzni a választási évet valós viták és érvek nélkül. Félhetnek, mert az EP baloldali pártjai gyengültek, az úgy nevezett jobboldal viszont erősödik.

A jobboldali erőknek zászlajukra kéne tűzni, hogy Európa rendelkezik-e sajátos történelemmel? Ugyanis mindenki, aki birodalmat akar csinálni, az előbb-utóbb elbukik. 

Nincs Európának szuverenitása és stratégiai autonómiája, függésben vagyunk az Egyesült Államoktól”- mutatott rá. 

Koltay András, az NMHH elnöke kiemelt beszédjében a gyermekvédelem fontosságáról beszélt, mégpedig a média vonatkozásában. Hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben nagyrészt konszenzus van. 

Az uniós szabályokon túl Magyarország tovább próbált szigorítani a korlátokon, példaként felhozva a 2019-es gyermekvédelmi csomagot, amelyben az LMBTQ propagandát népszerűsítő tartalmakat csak este 10 után mehetnek a TV-csatornákra. Ugyanakkor megjegyezte, az országban elérhető csatornák 90%-a nem magyar joghatóság alatt van. Megjegyezte, pszichés károkat is okozhat a közösségi média, valamint átalakítja a kultúrát is.

A harmadik, utolsó kerekasztal-beszélgetés résztvevői a gyermekvédelem témakörben Mayer Erika médiajogász, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke, Tordai Máté, a CÖF-CÖKA szakkordinátora,  Varga Ádám, a Pesti Srácok újságíró-riportere, valamint Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője voltak. A moderátor szerepét Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke töltötte be.

Pindroch Tamás közölte, a genderérzékenyítést ha már 3-4 éves kortól megkezdik, akkor lassan az a mindennapjuk részévé válik, ezért fontos, hogy mi ennek ellenálljunk. 

Lengyelországban az LMBTQ jogi harcosok kormányra kerültek, a családpolitikát is ők irányítják. 

Ez egy hosszas folyamat, akkor nem álltak ellent, ennek a következményeit láthatjuk. 5-6 év múlva ugyanaz lesz az eredmény nálunk is, ha nem állunk ellen. Hozzátette, ezt nem szabad elfogadni, büszkének kell lenni arra, hogy normálisak vagyunk, ezt kell átadni a gyermekeinknek mert ez a jövő.

Varga Ádám szerint hazánkban erre nincs igény, a magyar társadalomban ezzel szemben van egy immunválasz, Nyugat-Európában viszont az izmusok már az emberek fejére nőttek. A hazai vidéki falvakban, városokban sem érzik ezt a problémát a lakosság, hiszen megmaradt az egészséges immunrendszerük. 

Tordai Máté úgy látja, nyugaton már a teremtés rendjét kérdőjelezték meg. 

Európa legerősebb gyerekvédelmi törvényét a baloldal támadta, melynek következtében kötelezettségszegési eljárások indultak el, emiatt pedig uniós forrásokat is visszatartanak tőlünk. 

Mayer Erika ismertette, hogy hazánk élen jár abban a médiaszabályozásban, ami a kiskorúak védelmét szolgálja. Ugyanakkor a gyermekek ma már nem a hagyományos médiát fogyasztják, hanem az internetet használják (YouTube, TikTok). Megjelent az új típusú média (podcastok), amelyeket önmagukat nem tartják médiaszolgáltatóknak, a kötelezettségek rájuk mégse ugyanúgy vonatkoznak. Olyan tartalmak vannak közöttük, amelyek sértik az emberi méltóságot. Példaként felhozta, hogy az hogyan engedhető, hogy korosztályi besorolás nélkül egy kéz és láb nélkül született, nyomorék embert “le-manóemberezhet” egy baloldali influenszer.

Toót-Holló Tamás a konferencia zárszójaként mérleget vonva elmondta, hogy ezen a konferencián a normalitás hangját hallhattuk, és bátorít mindenkit, hogy tartson ki a normalitás pozíciója mellett – olvasható az Origo tudósításában.