A Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött 2026-os együttműködési megállapodása szerint vállalta, hogy hatásvizsgálattal méri fel a mesterséges intelligencia (MI) médiajelenlétét, melynek eredményeként olyan tanulmányt tesz közzé, amely az MI jelenlétét számos területen áttekinti, s ennek tudatában, a legfrissebb nemzetközi példákat is figyelembe véve ajánlást fogalmaz meg a magyar médiaműhelyek, szerkesztőségek és kiadóvállalatok számára az MI felelős használatára nézve.

Mind az NMHH, mind az MNMSZ annak ismeretében tartotta különösen fontosnak ezt a kutatást, hogy az Európai Unió 2024/1689 rendelete (AI Act) kockázatalapú keretet hozott létre az MI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira, és egyes rendelkezéseivel közvetlenül is érintette a médiatartalmak előállítását: az AI Act 50. cikkének átláthatósági szabályai pedig már 2026. augusztus 2-től alkalmazandók.

A feladat elvégzésére az MNMSZ 2026 nyarán több munkacsoportot alapított, s ezek vizsgálati eredményeit egy külön szerkesztői stábbal dolgozta bele 2026 kora őszén egy tanulmányba és egy ajánlásba.

A kutatás valamennyi tagunk és munkatársunk szakmai tapasztalatára igényt tartott, s ezt a közvetlen munkatapasztalaton, a tartalom-előállításban szerzett napi jártasságon nyugvó tudásbázist hatásvizsgálatunk első számú forrásaként tartottuk számon.

A tanulmány elkészítését és megírását a legmagasabb szinten koordináló munkacsoportot felkért külső szakértőként Door Tamás vezette, a tanulmányt megelőző kutatások, előtanulmányok, hatásvizsgálatok elvégzésére delegált stábunk munkáját Bakonyi Péter, a jogi helyzet vizsgálatával foglalkozó stábunk munkáját Mayer Erika, a tanulmány végső formáját megteremtő szerkesztői stábunk munkáját pedig Toót-Holló Tamás koordinálta.

A hatásvizsgálat eredményeként megszületett MNMSZ-tanulmány az alábbi szerkezeti egységeket tartalmazza: 1. Az MI mint új médiainfrastruktúra; 2. Az újságírás értéke az automatizálható szöveg korában; 3. MI a szerkesztőségi munkafolyamatban; 4. Multimodális tartalomgyártás; 5. Minőség, bizalom és kockázatok; 6. SEO, AEO és a zero-click internet; 7. Szerzői jogi és szabályozási kérdések; 8. Nemzetközi szerkesztőségi gyakorlatok.

Kutatásunk legfontosabb megállapítása az, hogy a szakma számára megfogalmazandó ajánlások elkészítése égetően sürgős, tekintettel arra, hogy a magyar média tartalom-előállítási és forgalomterelési rutinjai közé már teljes mértékben beépült az MI használata – ezt a gyors adaptációs készséget azonban nem követte ugyanilyen gyorsan a megfelelő szabályozások kiadása a szerkesztőségekben és a kiadóknál. Az MNMSZ anyagának épp ezért a talán legfontosabb része a tanulmány 8. fejezetének 10. alfejezete, amelyben a magyar médiatér szereplői számára megfogalmazott ajánlásunkat adjuk közre.

Ennek az ajánlásnak az alapja a magyar viszonyok felmérésén, valamint a nyilvánosan hozzáférhető, 2026. szeptember 22-ig ellenőrzött, világszerte detektált, az MI a média területén való felhasználását szabályozó dokumentumokra épül – főként az Associated Press, az Agence France-Presse, a Financial Times, a Guardian, a Reuters, a CBC/Radio-Canada, a Schibsted, valamint az ARD, a Deutsche Welle, a Deutschlandradio és a ZDF közös alapelveire fókuszált figyelemmel.

Az MNMSZ ajánlása egyfajta közös minimumot határoz meg a magyar szerkesztőségek számára, amely szervezetmérettől függetlenül alkalmazható.

Szövetségünk ezt az ajánlást – és az annak alapjául szolgáló hatásvizsgálatot és kutatási összefoglalót – azzal kívánja napirenden tartani, hogy Kapuőr című podcastsorozatunk újabb epizódjait az elkövetkezendőkben több alkalommal is ebben a témában adjuk közre: az anyagon dolgozó szakértőket és nemzetközi szaktekintélyeket is megszólaltatva.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) között létrejött 2026-os együttműködési megállapodás jóvoltából megszülető anyagot – benne a médiaszakmának szánt részletes ajánlásokkal – itt lehet elolvasni.