A nagy port felkavart, a Bors című lap a Tisza Párt adópolitikai terveiről szóló különszámát ideiglenes intézkedéssel betiltó bírósági végzést az eljáró bíró a leírtak szerint olyan indokokra alapította, amelyek nem adhatnak alapot egy az ügy érdemi elbírálását megelőzően meghozott ideiglenes intézkedés elrendelésére.

Az ideiglenes intézkedés egy olyan, kivételesen alkalmazható eszköz, amelyre kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a törvény igen szigorú feltételei megvalósulnak, így jelen esetben a Tisza Párt által az erre irányuló kérelemben megjelöltek szerint a közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében vált szükségessé a lapszám terjesztésének megtiltása, mivel az áprilisi választásokig az 4,1 millió háztartásba jutna el, és az ügyben jogerős, végrehajtható döntés addig nem születne.

Az ideiglenes intézkedésre irányuló kérelmek 90 %-át a gyakorlatban jellemzően elutasítják, és csak akkor ad helyt a bíróság ilyen kérelemnek, ha a közvetlen veszély életet, testi épséget fenyeget, vagy komoly vagyoni károsodás következne be nagy eséllyel. Ez helyeselhető bírói gyakorlat, mivel az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem egy perben a bizonyítási eljárás lefolytatása előtt, a per megindításával egyidejűleg kerül elbírálásra, akkor, amikor a bíró még meg sem ismerkedett kellőképpen az üggyel, amikor még a bizonyítékokat a felek nem terjesztették elő, és a bíró még nem alakíthatta ki meggyőződését az ügyben.

A konkrét, a Bors különszámát betiltó ideiglenes intézkedést elrendelő végzés indoklása szerint a Borsnak meg kellett volna keresnie a Tisza Pártot az adópolitikai terveivel kapcsolatban, és meg kellett volna jelentetnie az álláspontját a témával kapcsolatban. Azonban ilyen mulasztásokat egészen biztosan nem egy ideiglenes intézkedés elrendelésekor kell mérlegelnie egy bírónak, hanem az alapperben lefolytatott bizonyítási eljárást követően, a bizonyítékok mérlegelése után, az ítéletben. Ugyanez vonatkozik az indoklás további részleteire, mely szerint a Tisza Párt több, nyilvános platformon jelezte, hogy a 600 oldalas gazdasági konvergenciaprogramhoz és a kétoldalas Szja- tervezethez semmi köze sincs, valamint az adópolitikára vonatkozó tervei bárki számára megismerhetők a párt hivatalos honlapján.

Nos, a https://magyartisza.hu/ URL alatt található a Tisza hivatalos honlapja, amelyen semmiféle hivatalos program, így az adópolitikára vonatkozó sem érhető el. Tény, hogy néhány frázisszerű ígérgetést találhat az adóprogramot kereső olvasó, amelyek azonban programnak semmiképpen nem tekinthetők. Nem tudni tehát, hogy a bíró hol olvashatta a Tisza Párt adópolitikára vonatkozó terveit, és honnan szűrte le azt a következtetést, hogy a Bors által közöltek a valótlan tények, amelyek terjesztését – a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadságának, a közélet szabad vitatásának alapjogának semmibevételével – be kell tiltani. Mindezt, hangsúlyozzuk, lefolytatott bizonyítási eljárás és jogerős ítélet nélkül!

A végzés további indoklása is rejt csemegéket, így a bíró szerint betiltható egy lapszám azért is, mert a Tisza Párt több sajtótermék ellen sajtóhelyreigazítási pert kezdeményezett.

Az pedig egész egyszerűen justizmord, vagyis súlyos bírói jogtiprás, hogy – hangsúlyozzuk ismét, hogy bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül (!) – csupán a keresetben foglaltak alapján meghozott ideiglenes intézkedésben a bíró kimondja azt, amit csak az ítéletben tehetne meg: „az alperesnek (Bors) tisztában kellett lennie azzal, hogy a közlései valótlan tartalmúak.”

A sajtószabadságot semmibe vevő, egyértelműen bírói prejudikációt, vagyis előítéletet tükröző döntés 1990 óta valóban példátlan a magyar jogban, és amellett, hogy sérti az Alaptörvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakkal is ellentétes.