A Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) elkészítette szakmai koncepcióját a megújuló magyar közmédia jövőjéről. Erre az adott közvetlenül okot, hogy a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium miniszteri biztos asszonya, Grósz Judit 2026. 07. 24-én kelt, hozzánk is eljuttatott levelében másokkal együtt minket is azok közé sorolt, akik “releváns szerepet játszhatnak a közszolgálati média megújításában”, s ezért minket is felkért arra, hogy kapcsolódjunk be abba a szakmai párbeszédbe, amely a közmédia közszolgálati koncepciójának újragondolásáról folyik.

Gondos mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy a felkérésnek eleget teszünk, dacára annak, hogy a jelenlegi kormányhoz képest más szellemi irányultsággal rendelkezünk, jobboldaliként és patriótaként látjuk és elemezzük magunk körül a világot és a médiateret. Döntésünk oka az, hogy szövetségünkben erősen felülreprezentált azoknak a száma, akik a közmédiában szereztek gyakorlatot, gyűjtöttek vezetői tapasztalatokat, s így az általunk képviselt nem politikai, hanem szakmai kritika véleményünk szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy a közmédia sorsát az arra hivatottak megfelelően alakítsák. 

Jelen közleményünkben röviden összefoglaljuk azt a koncepciónkat, amelyet a megújuló közmédiáról alkottunk, s ezzel együtt magát a teljes koncepciót is nyilvánosságra hozzuk, hogy azt ne csak egy tanulmányban kivonatolt formában, hanem teljes terjedelmében is megismerhesse a szakmai nyilvánosság. 

Koncepciónk lényege az a meggyőződésünk, hogy a mostani átalakulás jóval többről szólhat egy új intézményi struktúra létrehozásánál: lehetőséget teremt arra, hogy újragondoljuk, mit jelent a közszolgálatiság a jelenben és a következő évtizedben. A közmédia alapértékei időtállóak – a megvalósítás módjának azonban követnie kell a társadalom, a technológia és a médiafogyasztás változásait.

A közmédia előtt álló megújulást sajtótörténeti jelentőségű lehetőségnek tartjuk. Nem gondoljuk, hogy minden korábbi értéket el kellene vetni, és azt sem, hogy valamely külföldi közszolgálati modellt egyszerűen át lehetne ültetni Magyarországra. Olyan saját magyar modell kialakítására van szükség, amely megőrzi azt, ami érték, tanul a nemzetközi tapasztalatokból, de közben felkészül a következő évtizedek technológiai és társadalmi változásaira is. 

Mi a közmédia fő célja, feladata?

A közmédia elsődleges feladata továbbra is a hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatás, a társadalmi kohézió erősítése, a magyar kultúra és nemzeti identitás megőrzése, valamint olyan közérdekű tartalmak létrehozása, amelyek piaci alapon nem vagy csak korlátozottan születnének meg.

Ehhez azonban érdemes magát a „közmédia” fogalmát is újragondolni. A XXI. század közmédiája már nem azonos pusztán a televízióval és a rádióval, illetve azok különböző tematikus csatornáival. Ma már platformfüggetlen közszolgálati tudás- és tartalomszolgáltató rendszerként kell működnie. A televízió és a rádió továbbra is fontos része maradhat ennek az új ökoszisztémának, de mellettük a streamingnek, a podcastoknak, a közösségi médiaplatformoknak, a rövid videóknak, a mobilalkalmazásoknak és a jövő új formátumainak ugyanolyan természetes tartalomközvetítő eszközökké kell válniuk. 

A közönség megtalálása és megszólítása

Különösen fontos kérdés a fiatalabb nemzedékek elérése. Nem abból kell kiindulni, hogy a fiatalokat miként lehet visszaterelni a hagyományos televízió vagy rádió elé. A közmédiának kell jelen lennie azokon a platformokon, ahol a fiatalok vannak, méghozzá olyan tartalmakkal, amelyeket szívesen fogyasztanak. Szükséges teljesen új megoldásokban is gondolkodni, például videójátékok és edukatív alkalmazások fejlesztésében, illetve külső fejlesztők bevonásában.

Ehhez már közel sem elegendő a televíziós tartalmakat rövidebbre vágni és feltölteni az internetre. Az egyes platformok saját nyelvén, saját formátumaiban kell tehát tartalmakat készíteni, és ebben a fiatal alkotóknak is lényegesen nagyobb szerepet kell kapniuk. Egy tizenéves vagy huszonéves számára hiteles tartalmat sok esetben leginkább a kortársai tudnak fogyasztható módon létrehozni.

Mindeközben az idősebb generációk hagyományos médiafogyasztási szokásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Nem egyetlen platformot vagy tartalomfogyasztási módot kell minden nemzedékre ráerőltetni: minden korosztályt a saját kedvelt és megszokott felületein kell elérni, miközben a közmédia hidat is teremthetne végre az idősebbek és a fiatalabbak között. 

Kiegyensúlyozott szerkesztési elvek

A hitelesség alapfeltétele, hogy a közmédia valóban az egész társadalmat szolgálja. Egyik politikai vagy világnézeti irányzat sem sajátíthatja ki. Az állami és kormányzati tájékoztatás közvetítése természetes közfeladat, de ezzel együtt teret kell biztosítani a mindenkori kormányzattal szembeni kritikának, az eltérő társadalmi és politikai véleményeknek, valamint a kulturált, tényalapú vitának is.

A közszolgálatiság egyik legfontosabb ismérve éppen az lehet, hogy minden állampolgár úgy érezhesse: ez a média érte is készült, az ő kérdéseire is választ keres, az ő közösségét is bemutatja, és az ő véleményének is helye lehet benne. 

Ezért a közmédiának különösen fontos feladata azoknak a társadalmi csoportoknak a bemutatása is, amelyek a kereskedelmi média logikája alapján kisebb figyelmet kapnak: a nemzetiségeknek, vallási közösségeknek, fogyatékossággal élőknek, kisebbségeknek, időseknek, tartós betegeknek és más, kisebb vagy sérülékenyebb közösségeknek.

Népszerűségre törekvés, de nem minden áron

A közszolgálati média sikerét nem lehet kizárólag a kereskedelmi média mérőszámaival értékelni. A nézettség és az elérés fontos, de egy opera-, tudományos, oktatási, kisebbségi vagy vallási műsor értékét nem lehet pusztán abból megállapítani, hányan kapcsoltak oda, vagy épp nézték végig. Ezért koncepciónkban egy új szemléletű, „Közszolgálati Megtérülés” (Public Value Return) elvén alapuló értékelési rendszer lehetőségét is felvetjük. Az elérés mellett vizsgálni kellene a társadalmi lefedettséget, a kulturális és oktatási értékteremtést, a közönség bizalmát, a hitelességet, sőt lehetőség szerint a tartalmak tényleges társadalmi hatását is.

A jövő közmédiájának ugyanis nem feltétlenül a legnézettebbnek, sokkal inkább a leghasznosabbnak és a leghitelesebbnek kell lennie. 

Technológiai korszakváltás – közszolgálati értékekkel

A mesterséges intelligencia és az új digitális technológiák megjelenése egyszerre jelent lehetőséget és felelősséget. Segíthetnek a szerkesztőségi munkában, az archívumok feldolgozásában, a tartalmak személyre szabott elérésében és új közszolgálati szolgáltatások kialakításában. Ugyanakkor az AI által generált képek, hangok és videók korában a közmédia egyik legfontosabb tőkéje még inkább a bizalom lesz.

A közmédia ezért nem tekintheti magát az igazság kizárólagos letéteményesének. Sokkal inkább átláthatóan és ellenőrizhetően kell megmutatnia, hogyan jut el egy információ hitelességének megállapításához. A mesterséges intelligenciával előállított vagy érdemben módosított tartalmakat pedig egyértelműen jelölni kell. 

Kisebb apparátus, nagyobb kreativitás

A megújulásnak a működésben és a tartalomgyártásban is meg kell jelennie: a jövő közmédiájának nagyságrendekkel költséghatékonyabban kell működnie, és újra kell gondolnia a hagyományos gyártási struktúrákat. Miközben ma egy egyszerű külső interjú elkészítéséhez is gyakran hat-nyolc fős stáb vonul ki, egy százezres követőtáborral rendelkező videós tartalomkészítő sokszor egyedül vagy egy-két munkatárssal, korszerű és könnyen mobilizálható technikával készít professzionális tartalmat. Hasonló ellentmondás, hogy egyes televíziós produkciók adásonként több tízmillió forintos költségvetés mellett érnek el alig néhány tízezer fős nagyságrendű közönséget, miközben kreatív online tartalmak akár egyetlen mobiltelefonnal készítve is milliós nézettséget produkálhatnak. 

Természetesen a közmédia feladata nem az, hogy mindenáron kattintásokat és nézettségi rekordokat hajszoljon: számos olyan közszolgálati tartalmat kell készítenie, amelynek értékét értelemszerűen nem a tömegközönség adja. A mai médiavilág tapasztalata azonban világosan mutatja, hogy a minőség és a siker már nem feltétlenül a hatalmas stúdiókon, a nagy létszámú stábokon és a drága gyártási kapacitásokon múlik. Sokkal inkább az ötleten, a kreativitáson, a szakmai felkészültségen és a korszerű technológia intelligens használatán. Egy modern közmédiának ezt nemcsak felismernie, hanem a saját működésében is érvényesítenie kell.

Magyar modell a XXI. századra

Többek között a BBC, az ARD, az ORF, a CBC, a YLE és más közszolgálati médiumok tapasztalataiból érdemes tanulni, de nem gondoljuk, hogy Magyarországnak bármelyik modellt egyszerűen le kellene másolnia.

Olyan magyar közmédiára van szükség, amely egyszerre hiteles, független, korszerű, költséghatékony és digitálisan versenyképes, miközben képes betölteni sajátos kulturális, társadalmi és nemzetstratégiai küldetését. Amely egyaránt szól a Magyarországon élőkhöz, a Kárpát-medence magyar közösségeihez és a világ diaszpórájához. Amely megőrzi és hozzáférhetővé teszi közös audiovizuális örökségünket, de közben képes megszólalni egy mai fiatal telefonjának képernyőjén is.

A közszolgálatiság alapértékeit nem kell újra feltalálnunk. A kérdés az, képesek vagyunk-e ezeket az értékeket a XXI. század eszközeivel szolgálni.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség most nyilvánosságra hozott szakmai koncepciója ehhez kíván gondolatokat, javaslatokat és lehetséges irányokat adni. A dokumentum nem kész reformterv, hanem vitaanyag és stratégiai gondolatgyűjtemény – hozzájárulás ahhoz a szakmai párbeszédhez, amelyből reményeink szerint egy korszerű és hosszú távon is működőképes magyar közmédia születhet, amelyben a közönség bővítése, a költséghatékony működés, valamint az innovatív megoldások és eszközök alkalmazása központi szerepet játszik. 

Összefoglalás

A koncepció szándékosan nem csupán általános elveket fogalmaz meg, hanem konkrét változtatásokat és új megoldásokat is javasol. Ilyen a platformfüggetlen közszolgálati modell; a fiatalok bevonása nemcsak célközönségként, hanem tartalomkészítőként is; a közösségi platformokra eleve saját formátumban készülő tartalmak előállítása; a generációk közötti „tolmácsolás” és hídépítés; a személyre szabható, Content on Demand rendszer; az AI és az OSINT tudatos alkalmazása; a közmédia archívumának közkinccsé tétele; valamint a puszta nézettségen túlmutató „Közszolgálati Megtérülés” (Public Value Return) mérési rendszerének kialakítása. 

Ehhez társul a gyártás radikális korszerűsítése: kisebb és rugalmasabb stábokkal, könnyebb technikával, egyszerűbb szervezettel és lényegesen költséghatékonyabb működéssel. A cél nem egyszerűen egy másképpen működő televízió és rádió, hanem egy új szemléletű, digitális, innovatív és valóban közszolgálati, komplex médiarendszer kialakítása.

ÚJ KÖZMÉDIA – A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szakmai koncepciója